A doh�nyz�s �s a szellemi munka

    A doh�nyosok kifogyhatatlanok a doh�nyz�s magasztal�s�ban. Hogy mennyire el�seg�ti a szellemi munk�t! Ha nincs gondolatom, - mondj�k - r�gy�jtok, �s csak �gy j�nnek a j� gondolatok.

    Ha sok a gondolatom, s rendszertelen�l kavarognak fejemben az eszm�k, r�gy�jtok, �s mindj�rt rend terem gondolataim k�z�tt.
    Ha t�ls�gosan tunya az eszem a munk�hoz - r�gy�jtok, mindj�rt friss leszek, �s �zlik a munka.
    Ha nagyon ugr�lnak az idegeim - r�gy�jtok, �s mindj�rt nyugodt vagyok.
    Ha j�l laktam - r�gy�jtok, hogy jobb legyen az em�szt�s.
    Ha �hes vagyok - r�gy�jtok, hogy ne �rezzem az �hs�get. No ez m�r m�gis csak csodan�v�ny: Ha akarom feh�r, ha akarom fekete!

K�b�t, de nem er�s�t

    Van �ppen ebben is igazs�g, csak k�sz�net nincs benne. A doh�nyz�snak l�tsz�lagos er�s�t�, �hs�g- �s idegcsillap�t� hat�sa vesz�lyes csal�d�s. Mert mit jelent az, mikor az �hs�g �rzete k�noz, vagy pedig az idegeim nagyon izgatottak?
    Mi�rt f�j az �hs�g, �s mi�rt kellemetlen a f�radts�g?
    Az �hs�g �s a f�radts�g az ember szervezet�nek megbecs�lhetetlen berendez�s�b�l ered, mely figyelmeztet, hogy t�pl�l�khi�ny �llott be, vagy pedig idegeimet t�ls�gosan ig�nybe vette a munka, teh�t j� lesz �j t�pl�l�kr�l gondoskodni, illetve idegeimet pihentetni. A doh�nyos ember azonban nem ezt teszi, hanem elk�b�tja, elhallgattatja idegeit, ahelyett, hogy er�s�ten� azokat. Ak�rcsak mid�n a csecsem� �hs�g�ben s�r, �s a tudatlan, egyszer� anya p�link�s kenyeret ad neki, �s m�g hozz� nagy �r�mmel �llap�tja meg annak csillap�t� hat�s�t. H�t igaz: a csecsem� nem s�r most m�r, de ezt a csendet k�s�bb dr�g�n fizeti meg az eg�szs�ge. Aki �hs�g�t �s idegess�g�t t�pl�l�k �s nyugalom helyett a doh�ny k�b�t� erej�vel sz�nteti meg, teljesen �gy tesz, mint az a g�p�sz, akit b�nt a biztos�t� szelep folytonos sisterg�se, jelz�se �s - ahelyett, hogy enyh�ten� a g�z fesz�lts�g�t - nagy s�lyokat tesz a szelepre, hogy ne sisteregjen t�bb�. A szelep elhallgat ugyan, de - a kaz�n is hamarosan felrobban. A nikotinnak is els� hat�sa az idegk�b�t�s, de id�vel f�ll�p a lappang� nikotinm�rgez�s nagysz�m� k�s�ret�vel, amikkel m�r f�nt megismerkedt�nk.
    Az az �n. "megnyugtat� hat�s", amelyet a nikotin az idegekre gyakorol, ink�bb elk�b�t�s. Ha azt�n a k�bul�s elm�lik, az idegek �rz�kenys�ge m�g nagyobb lesz, �s m�g t�bb doh�nyra lesz sz�ks�g egy �jabb "megnyugtat�shoz". Innen magyar�zhat� az a zsarnoki hatalom, amit azut�n a nikotin a rendszeresen doh�nyz� ember f�l�tt gyakorol. Az ilyen szervezet m�r nemcsak k�v�nja, hanem egyenesen k�veteli a doh�nyt, mert csak akkor �rzi j�l mag�t, ha idegei �lland�an meg vannak "nyugtatva". Az egyszer megkezdett doh�nyz�sr�l az�rt neh�z azt�n leszokni.

Gond�z� ?

    Igaz, hogy a doh�nyz�s t�nyleg el�zi a gondokat. Hiszen minden k�b�t�szer megteszi ezt. De mint az alkoholnak �s �piumnak, a doh�nyz�snak is megvan az a tulajdons�ga, hogy nemcsak a f�l�sleges gondokat �zi el, hanem a gondokkal k�nnyen mag�val viszi a fi� komoly gondolkod�s�t is, �s gondatlans�got, k�nnyelm�s�get, lustas�got �breszt benne. Pl. az eldobott cigarettav�gekt�l keletkez� gyakori t�zv�sz is ilyen gondatlans�gnak a jele! �gy lesz igazz� valamik�pp Tolsztoj szava: "Sok embernek csak az�rt van sz�ks�ge doh�nyra, hogy ne hallja lelkiismerete figyelmeztet�s�t." �s vajon nem ismersz-e te is t�rsaid k�zt olyanokat, akik v�gan p�f�kelve billegetik magukat eg�sz nap a korz�n, mint akinek feje m�r t�mve van tudom�nyokkal: �v v�g�n azt�n csod�lkozva �s m�ltatlankodva l�tj�k, hogy a bizony�tv�ny - bizony hitv�ny!

Goethe a doh�nyz�sr�l

    Tal�n t�l szigor� az �t�let, melyet Goethe a doh�nyosokr�l alkotott a doh�nyz�s ellen �rt level�ben, de az�rt nem lesz hi�baval�, ha le�rom itten; hadd l�sd, mik�nt v�lekedett r�la a vil�girodalom egyik legnagyobb k�lt�je, aki bizony�ra el�g szellemi munk�t v�gzett.
    "A doh�nyz�s ostob�v� tesz, �s k�ptelenn� a gondolkoz�sra �s k�lt�i munk�ra - �rja. Csak lust�knak val�, �s olyanoknak, akik sokat unatkoznak, akik �let�k egyharmad�t �talussz�k, a m�sik harmad�t ev�ssel, iv�ssal �s m�s - r�szben sz�ks�ges, r�szben f�l�sleges - dolgokkal t�ltik, �s akkor azt�n nem tudj�k, mit kezdjenek a harmadik harmaddal, b�r mindig hangoztatj�k: "Vita brevis" (r�vid az �let). Az ilyen lusta t�r�k�knek persze szellemes sz�rakoz�s a pipa �s a f�stfelh� k�nyelmes szeml�lete, amit �k a leveg�be eresztgetnek, mert �tseg�ti �ket az unalmas �r�kon ...
    Legel�sz�r irodalmunk szellemtelens�g�n, elnyomorod�s�n �s szeg�nys�g�n fog ez f�lt�nni, �s azok az illet�k m�g csod�lkozni fognak ezeken a bajokon. �s mibe ker�l ez a gonosztett? M�r most 25 milli�ba ker�lt N�metorsz�gnak a doh�nyz�s; m�g 60 milli�ra is f�lmehet. (H�tha tudta volna Goethe, hogy N�metorsz�g m�r a h�bor� el�tti �vekben �venk�nt egymilli�rdot k�lt�tt doh�nyra!) �s egyetlen �hez�t nem seg�tenek, egyetlen ruh�tlant nem ruh�znak. Mi mindent lehetne ezzel a p�nzzel csin�lni!"
    Gondolkozz�l csak ezeken a komoly szavakon, �s ne l�gy "lusta t�r�k", hanem l�gy f�rfi!