November 1-je

Az utamat j�rom, minden
j�ban rosszban �s b�nom,
hogy kik elvesztek
�rt�k mit sem tehet�nk,
de szeretet�kb�l, f�jdalmukb�l
er�t nyerhet�nk.

Annyi tiszta ember veszett oda oly r�g,
�s annyi tiszta ember gy�szol ma is m�g.
Ezen a napon el�j�n,
minden mi f�lelmetes.
A f�jdalom a megb�n�s,
�s tal�n egy kis szeretet.

�jb�l felelevenedik a m�lt,
mely olykor r�miszt�en les�lyt.
Ott �llsz a temet�ben
�s elszorul a torok.
De te nem s�rsz,
pedig lehet, hogy �n fogok.

F�lteszed magadnak a k�rd�st
Mi�rt ment�l el.
Csak �llsz �s v�rsz.
B�r m�r senki sem felel.
�rzed, hogy nem l�tsz
hom�lyos a k�p,
a k�nnyek v�gtelen had
m�gis utol�rt.

Csak annyit mondasz,
hogy mindig hi�nyozni fog,
�s � �r�kre a szeretet t�z�ben lobog.
Felfogod a v�g�n,
hogy soha nem j�n vissza,
nem l�tod soha, ahogy
reggel a szem�t kinyitja.

De legbel�l tudod
ez a legjobb neki
te minden �vben,
elj�ssz megeml�kezni.
November elsej�n,
mindenki szomor�.
A temet�ben gy�lik
a gyertya, s koszor�.

K�s�re j�r, ideje menni
az �g m�r beborult, s�r m�r mindenki.
R�zend�t az es�,
s�rnak a holtak is,
f�j� sz�vvel, de h�tat ford�tasz nekik.
H�v�s szell� szalad
�t az arcomon,
ha b�rmi b�nt
neki elmondhatom.
Meghallom a sz�l
s�r� hangj�t,
mely rekedten
suttogja: VISZL�T!