T�lre ny�r, ny�rra t�l,
de a h�s sz�ve, m�r nem rem�l.

B�r a boldogs�g�t kutatja,
arca nem ezt mutatja.

F�j� sz�ve �pphogycsak dobban,
Megint elesett, megint a f�ldre koppant.

M�ly szomor� t�rt�net a b�tor h�sr�l,
kit a bossz�ja most teljesen fel�r�l.

Elvett�k t�le kedves�t,
minden �lm�t, minden mes�t.
Minden rem�nyt, minden j�t,
de meghagytak neki, egyetlen sz�t.

� b�rcsak elvett�k volna, azt is t�le,
rem�nytelen�l �ll, kez�ben t�re.

- Mi�rt hagyt�l el? - ord�t a semmibe,
elcsuklik hangja, nem maradt semmije.

�sszecsuklik l�ba, remeg eg�sz teste,
arc�n f�jdalom gy�lt, s b�ntudat kergette.

Egy f�hoz d�lve a semmibe n�z
az �gb�l fel� ny�lik a k�z.
Az �gi k�z a h�s v�ll�n pihen,
egy hang sz�l hozz�: Ilyen az �let, ilyen.

A bukott v�ndor kinyitja szem�t,
hom�lyos k�pe semmi j�t nem rem�lt.

A f�jdalomt�l �gve egy mes�be kezd,
a b�ntudat�l t�pve, �vr�l �vre, folytatja ezt.